Beperelte szerdán Magyarországot és egyúttal pénzügyi szankció kiszabását is kérte az Európai Bíróságtól az Európai Bizottság amiatt, mert Horvátországgal és Portugáliával együtt Magyarország is elkésett az uniós megújulóenergia-irányelv nemzeti jogba való átültetésével, hiszen azt 2021. június 30-ig meg kellett volna tenni – közölte a Bizottság.
Beperelte Magyarországot az Európai Bizottság ma az Európai Unió Bíróságán, mert egy uniós tanácsi határozattal ellentétesen szavazott a kannabisz témájában egy WHO-beli döntéskor – közölték Brüsszelben.
Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy beperli Lengyelországot az Európai Unió Bírósága előtt, mivel meglátása szerint a lengyel alkotmánybíróság és annak ítélkezési gyakorlata megsértette az uniós jogot – közölte szerdán a brüsszeli testület. Mindez azután történt néhány nappal, hogy a lengyel elnök meglepetésre a lengyel alkotmánybíróságra küldte azt a törvényt, amely az igazságszolgáltatás terén hozott volna változásokat az EU-pénzek kiszabadítása érdekében. Az Európai Bizottság a mai perben lényegében azt állítja, hogy a lengyel alkotmánybíróság már nem felel meg a korábban törvényben meghatározott független és pártatlan bíróság követelményeinek, így tehát a különféle jogi csatározásoknak nagy jelentősége van és egyúttal komoly – egyelőre blokkoló – kihatása van a lengyel uniós pénzek folyósítására is.
Az Európai Bizottság hét másik tagállam mellett Magyarországgal szemben is eljárást indít az Európai Unió Bíróságánál, mivel a kormány nem tett eleget az uniós szabályok megsértésének jelentésével kapcsolatos kötelezettségeknek. Az EU-ban már egy éve biztonságos csatornát kellene biztosítani a szivárogtatóknak, de a budapesti vezetés nem tett eleget az előírásoknak.
A The New York Times bírósághoz fordult, mert az Európai Bizottság nem adta ki az Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltás szövegét, így nem derülhet fény az uniós vakcinabeszerzés ezen fontos részletére – írja a Politico.
Az ingatlanhitelüket előtörlesztő lakossági ügyfelek kizárólag a kamatok és a szerződés időtartamától függő költségeik csökkentését követelhetik, a többi költségét nem – hozta meg ítéletét az Európai Bíróság.
A tagállamok látványos diplomáciai sürgés-forgással készülnek az uniós vezetők február elején esedékes találkozójára. Ám most nem a két kézenfekvő téma (a bevándorlás és Ukrajna) áll a pattanásig feszült egyeztetések középpontjában. Hanem a legfőbb szövetséges Amerika – Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavaival élve – „agresszív” gazdasági-kereskedelmi lépéseire adandó válasz. Ennek milyensége előrejelzés is lesz egyben az Unió további alakulását illetően. Egyrészt mert valójában nemcsak a Biden-adminisztráció gazdaságélénkítő csomagjáról van szó, s nem is pusztán az USA-ról. Sokkal inkább az éleződő viszályokkal terhes nemzetközi erőtérben halaszthatatlanná vált politikai irányváltásról. Másrészt pedig nem is csupán szimpla irányváltásról. Hanem az európai integráció DNS-ének komplett átírásáról.
Annak a magyar ígéretnek az ismeretében adta meg az Európai Bizottság az állami támogatást elfogadó határozatát Paks II. ügyében 2017-ben, hogy csak 2026 és 2032 között üzemel párhuzamosan a Paks I. és a Paks II., de a magyar parlament friss döntése alapján ez sokkal hosszabb idő is lehet, és így könnyen lehet, hogy újra kell kezdeni a Paks II. állami támogatásával kapcsolatos uniós engedélyezési eljárást – vonja le a következtetést a 444.hu a témát körbejáró cikkben.
Beperelte az Európai Bizottság Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, és a Portfolio háttérinformációi szerint ez lesz az egyik ún. horizontális feljogosító feltétel, amit el kell rendezni ahhoz, hogy az EU-s felzárkóztatási források maradéktalanul megérkezhessenek majd Brüsszelből.
Az Európai Bíróság a luxemburgi cégnyilvántartás ügyében döntött, de az ítélet valamennyi nyilvános céglistát érinteni fogja. Ezen túlmenően jól illeszkedik abba a sorozatba, amelyben az egyébként szintén luxemburgi székhelyű, de a nagyhercegségtől független testület fokozatosan véleményt mond a nyilvánosság és a magánszféra védelme közötti egyensúlyról.
Az EU és az Egyesült Államok megállapodtak a transzatlanti adatáramlást biztosító szabályozásról. A szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olyan amerikai vállalatok, mint a Meta kötelesek lesznek törölni az európai állampolgárok adatait, ahelyett, hogy korlátlan ideig tárolnák őket - írja a Cybernews.
Október 7-én Joe Biden aláírt egy új elnöki rendeletet az elektronikus kommunikáció nemzetbiztonsági célú megfigyelésének szabályairól, amellyel létrehozta többek között a Data Protection Review Court (DPRC), vagyis az Adatvédelmi Felülvizsgálati Bíróság nevű intézményt. Egy új felügyeleti szerv, a Polgáriszabadság-védelmi tisztviselő (Civil Liberties Protection Officer, CLPO) fogja először megvizsgálni a panaszokat, átvéve ezt a feladatot a jelenleg szinte hatalom nélküli ombudsman-tól. A cél, hogy ezzel elháruljon az akadály az európai személyes adatok USÁ-ba történő továbbítása elől, amelynek oka, hogy az amerikai és külföldi állampolgároknak nincsenek azonos jogai az amerikai nemzetbiztonsági célú megfigyeléssel szemben. Annak ellenére, hogy az Unió részéről fennáll a politikai akarat, hogy ezt a rendeletet elfogadják, mint amely megfelelő védelmet nyújt az európaiaknak, az adatvédelmi szakma szkeptikus.
Lengyelország arra kéri az EU-t, hogy függessze fel a napi 1 millió eurós bírságot, amit az igazságügyi rendszer változtatásai miatt kirótt rá - írja a Politico.
A határozottan atomenergia-ellenes Ausztria pénteken közölte, hogy betartotta ígéretét, és jogi úton támadja meg, hogy az Európai Unió felvette a földgázt és az atomenergiát a zöld beruházások listájára - írja a Reuters.
Joe Biden amerikai elnök rendeletet írt alá az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) között megkötött adatvédelmi keretrendszerhez kapcsolódó elektronikus hírszerzési tevékenység (SIGINT) szabályozásáról, ami megnyithatja az utat az idén márciusban aláírt megállapodás hatályba lépése felé.
A Greenpeace és több környezetvédelmi szervezet ultimátumot adott az Európai Uniónak, mivel az "hamis" zöld címkével látott el gáz és nukleáris erőműveket a fenntartható finanszírozás jegyében -írja a Bloomberg.
Az uniós jogból eredő követelményeket lehet alkalmazni a befektetési alapkezelők javadalmazási politikája alá tartozó, részvényesnek is minősülő alkalmazottaknak történő osztalékfizetésre – döntött hétfői ítéletében az Európai Bíróság. A nemzeti bíróság feladata, hogy a konkrét ügyet az Európai Bíróság határozata alapján elbírálja – mondták ki.
Leállíthatják a Facebook és az Instagram közösségi médiaszolgáltatásokat idén nyáron Európában, mivel Írország adatvédelmi szabályozó hatóság megtiltaná, hogy a cégek Egyesült Államokba továbbítsák az európai felhasználók adatait - írja a Politico.
Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint példátlan mértékű ellenőrzésre van szükség a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források elköltésénél, és a tagállamok együttműködését kérték az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások megelőzésére - tájékozatott az uniós parlament csütörtökön.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által január 31-én szervezett kétórás figyelmeztető sztrájk nem sértette meg a sztrájktörvényt, tehát az jogszerű volt - állapította meg a Kúria, amely így helyt adott a PDSZ ügyvédje által benyújtott felülvizsgálati kérelemnek, írja a Népszava, amely cikke szerint nem a szakszervezeti vezetők, hanem a kormány tévesztette meg a pedagógusokat és a közvéleményt.
Ő lesz Oroszország új védelmi minisztere.
76 résztvevő ellen indult eljárás.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
